Az automatizálás átértékelése a COVID-19 válság hatására
Furcsa, de érthető, hogy mindenhol a világon elkezdtek beszélni az idén kialakult COVID-19 válság második szakaszáról. Nem elsősorban a most már média által is kellően „felkapott” második hullámról beszélünk, mely egészségügyi szempontból értékeli a vírus újraéledését, hanem gazdaságilag érkeztünk el az eddigiektől igen eltérő válságnak a következő szakaszába.
Hatékonysági lépések.
Fontos, hogy valóban túl vagyunk az első reakciókon. Nehéz, és valóban több szempontból félrevezethető is lehetne, de mégis, ha összességében kellene értékelnünk, akkor azt kellene mondanunk, hogy a gazdasági szereplők nem kapkodtak el semmit. Nem viselkedtek meggondolatlanul. Első lépésként jellemzően home office megoldásokkal válaszoltak a kialakult helyzetre, majd országoktól függően, a gazdaság újraindulását követően szépen, lassan elkezdték visszaengedni a munkavállalókat dolgozni, természetesen a megfelelő, helyi szabályok betartása mellett. A hazai döntéshozókat figyelve egyértelmű volt, hogy mindenki tanult a 2008-ban indult legutóbbi nemzetközi szintű válságból, és igyekezett proaktív maradni. Nem túl sokan hangoztatták a több mint tíz évvel ezelőtti szállóigét: „majd minden visszatér a normális kerékvágásba”. A legtöbb gazdasági szereplő tisztában volt azzal, hogy nem lehet kivárásra játszani. Ennek köszönhetően a cégtulajdonosok és vezetők komolyan elkezdték tervezni az „új élet rendjét”. Ebben a legfontosabb szerepet egyértelműen a hatékonyság kapta, persze nem a hagyományosnak mondható költséghatékonyság, ami korábban azt jelentette, hogy minden költségtételt egyenként meg kell vizsgálni, hogy aztán meg lehessen nyesni vagy épp vágni. Most más folyamatok zajlanak a magyar cégeknél. A fő kérdés: hogyan lehet a termelést úgy megtartani vagy növelni, hogy kevesebb irodaterületet használjanak a home office mára már egyértelmű előnyeit megőrizve, illetve hogyan lehet az élő munkaerőt jelentős mértékben csökkenteni úgy, hogy az ne vegyen el a termelésből. Ezek mellett egyértelműen középpontba kerültek az értékesítési stratégiai kérdések is, melyek az újrarendeződő fogyasztói csoportokat, vásárlási szokásokat hivatottak hatékonyan lekövetni.
Konstruktív válasz, új kérdések
Az egyértelmű ebben a helyzetben, hogy az egyik leginkább fejlődőképes üzletág ma az automatizálás. Nem újkeletű a terület, és vannak olyan cégek, vállalkozások, akik már régebb óta alkalmazzák előnyeit, viszont az elmúlt hónapokban drasztikusan megnőtt először az érdeklődés, majd a kereslet az automatizálás megoldásai iránt. Mivel minden gazdasági szektorban vannak olyan folyamatok, területek, ahol egy konstruktív automatizálási projekt jelentős idő-költség-pénz hatékonyságot kínál, most már azok a döntéshozók is nyitottak a téma iránt, akik eddig valamilyen – leginkább emberi – okok miatt elzárkóztak előle. Azt lehet látni, hogy az érdeklődés növekszik, és nyilván ilyenkor jelennek meg a fontos kérdések is. Azok a kérdések, melyek rámutatnak azokra az alapproblémákra, melyek miatt a menedzserek nem alkalmazták eddig kellő mértékben az automatizálást munkájuk során. A legfontosabb tanulság, hogy nem igazán látja át egy még jól felkészült menedzser sem a terület komplexitását és jelentőségét. A piaci szereplők általában konkrét gépbeszerzési projektekről, folyamatátalakításokról beszélgetnek, ráadásul leginkább a műszaki kolléga a műszaki kollégával. Ez nagyban megnehezíti az automatizálás előnyeinek stratégiai szintre történő eljuttatását, ahol a cégtulajdonos vagy az első számú vezető tudná a stratégiai tervei alapján behelyezni az ilyen típusú megoldásokat az adott céges jövőképbe. Egyszerűen megfogalmazva magas színvonalú, a műszaki és a gazdasági területet összekötő, mindkettőt átlátó, és azt a megfelelő módon „tálalni” tudó tanácsadás nélkül az automatizálás megragadt az egyszerű beszerzések szintjén. Nem meglepő tehát, hogy növekvő érdeklődés igazán azoknál a cégeknél van, akik fokozottan foglalkoznak tanácsadással.
Új típusú stratégiai tanácsadás
Az automatizálás tanácsadás helyét meg kell találni a gazdasági életben. Látható az első erre épülő megbízásoknál, hogy az első számú döntéshozók is tétováznak még, mert furcsa már a stratégiai üzletfejlesztési fázisba bevonni ezt a témát. Márpedig a tények azt mutatják, hogy szükséges. Mivel maga az üzleti stratégia középpontjában is igen erőteljesen megtalálható a profitnövelés, és mivel az automatizálás ennek egyértelmű eszköze, így egyre inkább elválaszthatatlan részét képezi a stratégiaalkotásnak már a kezdetektől, ráadásul nem csak a termelő cégek esetében. Az okos üzletfejlesztők is kezdenek ráismerni ennek az „új” területnek az erejére, és motiválják a megbízókat a szemléletváltásra. Ha szakembereket kérdezünk, akkor az automatizálás tanácsadásnak egyértelműen meghatározzák a helyét: akkor szükséges behozni a folyamatba, amikor a stratégia alkotói elkezdenek a jövőben megtermelhető profit megtermeléséről beszélni. Az pedig a tapasztalatok alapján nagyon az elején van a folyamatnak. Van már ennek az új iránynak magyar képviselője is, a LENS Consulting Group, akik saját történetükön végigkövethették a leírtakat. Stratégiailag leválasztották a gépbeszerző, folyamatokat kontrolláló és átszervező területről az új prémium tanácsadási irányt, és kiképeztek szakembereket, hogy kiszolgálják a jövő döntéshozóit. Mint ennek az új szakmai területnek a képviselői, két dologra figyelmeztetik a most komoly fejtörésben lévő döntéshozókat: egyrészt ennek a tanácsadásnak a szakmai, konkrét automatizálási és folyamatszervezési tapasztalat elengedhetetlen eleme, hiszen ez nem klasszikus tanácsadás. Másrészt az automatizálás is empatikus az ő felfogásuk szerint, amely nem a munkahelyek megszüntetését célozza meg, hanem a hatékonysági lépéseknek köszönhetően biztosítja egy vállalkozás, cég életben maradását, fejlődését, új irányok felé történő elindulását, vagyis végső soron a meglévő, valóban a céges célok miatt fenntartani szükséges munkahelyek megmaradását.